Tápanyag utánpótlás - Agro Bolt Villány

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Tápanyag utánpótlás

Tippek - Hírek
 
Üzletünk egyik fő profilja a növényvédőszer és vetőmag forgalmazás mellett a szilárd és folyékony műtrágyák, tápoldatok forgalmazása is. Kínálatunkban megtalálhatók a mono, kevert és komplex összetételű műtrágyák csak úgy, mint a speciálisan egy hatóanyagú levéltrágyák, tápoldatok. A szilárd halmazállapotú műtrágyák széles választékát forgalmazzuk és minden vásárlói igényt ki tudunk elégíteni a kiszerelés tekintetében is. Általában 2-5-10-25 és 50 kg-os kiszerelésbe kerülnek forgalomba. Természetesen lehetőség van nagyobb, Big-bag zsákos megrendelésre is. 

Néhány szó a műtrágyákról és hatóanyagukról: 
A műtrágyákkal főként a három legfontosabb makroelem a nitrogén, a foszfor és a kálium pótolható a talajban. 

A nitrogén a növényi tápanyagok közül a legjelentősebb, amelynek hiánya következtében a vegetatív szervek gyengén fejlődnek, a levélzet sárgul, a virágzat gyér és a termés csökken. A szilárd halmazállapotú N-műtrágyák közül említést érdemel a 27% hatóanyagú pétisó (mészammonsalétrom), amely magnéziumot is tartalmaz. A kénsavas ammónia (ammónium-szulfát) vízben könnyen oldható, a N-tartalma 20%, de emellett Ca, Mg, és Si is található benne. Az Ammónium nitrát 34%-os N-tartalommal és a karbamid a legkoncentráltabb szilárd halmazállapotú N-műtrágya, vízben jól oldódó kristályos anyag, hatóanyagtartalma 46,6%. Az említett műtrágyákon kívül a szuszpenziók, valamint a lombtrágyák összetevőjeként is szerepelhet a nitrogén. 
A foszfor a növényekben szervetlen és szerves formában fordul elő, az anyagcsere folyamatok nélkülözhetetlen eleme, a növények termésében halmozódik fel. A megfelelő foszforellátás gyorsítja a növények fejlődését, érését, megnöveli a növények szárszilárdságát és javítja a termés minőségét. A leggyakrabban használt szilárd foszfor műtrágyák a 19% hatóanyagot tartalmazó szuperfoszfát. Foszfortartalmú oldatok szintén használatosak a növénytermesztésben, így a 20%-os ammónium-ortofoszfát, és a 28–42%-os ammóniumpolifoszfát. 
A kálium a növények vegetatív részében halmozódik fel, főleg a fiatal szövetekben, ahol intenzív anyagcsere és sejtosztódás megy végbe. Elősegíti a szénhidrát-felhalmozódást és növeli a növények szárazságtűrését és télállóságát. Fontosabb káliumműtrágyák a 60% K2O-ot tartalmazó kálisó (amelynek felhasználása a klórra érzékeny növényeknél körültekintést igényel) és a kénsavas kálium, amely 48–52% hatóanyagot tartalmaz. 
Az egyéb makro és mikroelemek pótlására igen ritkán és nagyon kis adagokban van szükség, ezért az ilyen készítményeket szükség esetén célzottan, lombtrágya formájában célszerű kijuttatni.
 
A műtrágyák kiszórásának több időpőntja és formája lehetséges, ezek elnevezése utal a növények fejlődési szakaszaira és a munkavégzés idejére. 

Az alaptrágyázás a növény vetését megelőző műtrágyázás. - Az itt felhasznált anyagok közül a foszfor- és káliumműtrágyákat az alapműveléssel dolgozzák a talajba (a gyökérzónába), mert hatóanyagaik jól kötődnek, nehezen mosódnak az alsóbb rétegekbe. - A nitrogén alapművelést megelőző kijuttatása – mobilitása miatt – csak olyan mértékben indokolt, amennyi szükséges a tarlómaradványok lebontásához. Ezért a N-műtrágyát alaptrágyaként a szántás elmunkálásakor, vagy magágy készítésekor célszerű kiszórni és sekélyen a talajba dolgozni. 
A starter vagy indítótrágyázás. A vetéssel egy időben, a vetőmag közelébe kijuttatott – a csírázó növény számára könnyen felvehető –, kombinált hatóanyagú műtrágyát nevezzük starter műtrágyának, a műveletet pedig starter, vagy indítóműtrágyázásnak. Eszköze a vetőgépre szerelt adapter. 
A fejtrágyázás a már kikelt növényre, ill. a növénytakaróval fedett talajra, – főként N-hatóanyagú, szilárd fázisú – műtrágya kijuttatása. E műveletre általában tavasszal kerül sor, de főként a kertészeti kultúrákban, a tenyészidőszak alatt akár több alkalommal is lehetséges. A növények N-igénye pl. a kalászosok esetében a virágzás idején a legnagyobb és optimális fejlődésük csak a szakaszos N-tápanyagellátással biztosítható. 
A lombtrágyázás alkalmával a növény lombozatára permetezéssel juttatjuk ki a levélzeten keresztül könnyen felszívódó, folyékony halmazállapotú különféle hatóanyag-kombinációkat. A lombtrágyák általában a növényvédő szerekkel együtt permetezhetők ki, a vegetáció alatt akár több alkalommal is. A levélanalízissel vagy egyéb módon megállapított hiánybetegségek speciális hatóanyagú lombtrágyákkal gyógyíthatók. 

A műtrágyák kijuttatásának módja. A kijuttatás módját a műtrágyák halmazállapota, a munkavégzés ideje, valamint a kezelt terület paraméterei határozzák meg. A szilárd fázisú műtrágyák kiszórására használatos földi gépek, technikai megoldásukat tekintve lehetnek röpítő tárcsásak vagy pneumatikusak. A folyékony halmazállapotú műtrágyák (szuszpenziók, lombtrágyák) kijuttatásának eszközei a különféle permetezőgépek. Az alapműtrágyázás a viszonylag nagy hektáronkénti dózisok miatt, főként röpítő tárcsás gépekkel, valamint – a szuszpenziók esetén – speciális szóró kerettel ellátott permetezőgépekkel végezhető, míg a precízebb kiszórást igénylő fejtrágyázás célszerű eszközei a pneumatikus gépek. 

Szerző: Dr. Hajós László
Ha megismerkedtünk a legfontosabb tápanyagokkal, felmerül a kérdés, hogy mennyit is szórjunk adott területre. A talaj tápanyag tartalékait egy alapos talajtani vizsgálattal tudjuk pontosítani, ezért a legtöbb műtrágya csomagolásán szerepel is a felirat : Szaktanácsadásnak megfelelő területi dózisban.
Akinek nem áll módjában a termőtalajt bevizsgáltatni, annak nagy segítség lehet a következő táblázat gyüjtemény.
 
 
 
 
 
 
 
 
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz